Már eleve ott problémákba ütköztem, hogy a Pennyben nincs kosár, de erről én nem értesültem :D Úgyhogy a bevásárlókocsik mellett állva kotorásztam vagy 5 percig a táskámban, de igazából a legnagyobb pénz, amit ki tudtam kotorni 50-es volt. Kitúrtam két 50-est, és amikor végre jött valaki, gyorsan kértem tőle cserébe egy százast.
Szupi, első challenge pipa. Bementem, és szépen végigmentem a bolton, kertrészleg sehol. Erősen elgondolkodtam rajta, hogy most akkor ebben a Pennyben van-e egyáltalán bármilyen növény. Elindultam visszafelé, de semmi. Bizonytalanul megálltam a zöldség-gyümölcs rész mellett, hogy kerítsek Zsónak epret, mire a tekintetem megakadt a messzebb engem figyelő orchideán. HAHA! Már kotortam is arrafelé. Ő volt az utolsó, úgyhogy gyorsan bepakoltam a kocsimba, és diadalmasan folytattam a vásárlást.
Hazafelé gyalog jöttem, kezemben az orchideával, úgyhogy tudott nézelődni kicsit. Az egyik fejecskéjét ki is dugta az átlátszó bigyóból :)))
Anya már itthon várta, először nem akartam neki megmutatni, de aztán csak megmutattam, mert kellett neki keríteni egy cserépalátet, hogy meg tudjuk locsolni.
Nagyon-nagyon örült neki, főleg amikor elmeséltem, hogy ő volt ám az utolsó darab :))
Most a konyhában nézelődik az aloék, orchideák és társaik közt :)
Íme az új lakónk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése